Az asztma a légutak (a hörgők) krónikus gyulladásos betegsége, kialakulásában számos sejt és sejt-alkotórész szerepel.
Az asztmás roham során a hörgőket borító nyálkahártya gyulladttá válik és megduzzad,
a hörgők falát körülvevő izomréteg összehúzódik, és sűrű váladék képződik. Az asztmás rosszullétnél sípoló légzés, köhögés és mellkasi nyomásérzés észlelhető.
A hörgőizomgörcs, a gyulladás következtében fellépő duzzanat és a váladék elzárják
a légutakat: ezáltal nehézlégzést okoznak.
Az asztma fajtái
Az asztmát időszakosan tünetet okozó (intermittáló) vagy állandóan tünetes (perzisztáló) típusba sorolják. A perzisztáló asztma lehet enyhe, közepes és súlyos fokú.
Az asztma leggyakrabban a gyermekkorban és serdülőkorban kezdődik,
azonban minden életkorban felléphet.
Epidemiológia
A fejlett országokban az asztma gyakoriságát a felnőtt lakosságnál kb. 5%-ra,
a gyermekek körében 10%-ra becsülik.
A fokozódó gyakoriság valószínűleg az iparosodás magasabb szintjének,
és a szabadban és a zárt helyiségekben felszaporodott allergéneknek köszönhető.
Az 1970-es évek óta az 5-35 éves korosztály asztma miatt bekövetkező halálozási rátája növekedett.
A fiúgyermekeknél gyakoribb az asztma, mint a lányoknál, talán a szűkebb légutak miatt. E különbség 10 éves kor felett nem jelentkezik.
Országonként különböző az asztmával kapcsolatba hozható halálozás.
Az Egyesült Államokban 10 000 asztmásból mintegy 4 hal meg évente
(1980-ban 4 867 haláleset), Angliában 10 000-ből évente mintegy 20 hal meg
(2 000 haláleset), Magyarországon 10 000-ből évente kb. 30 hal meg
(kb. 300 haláleset).
A Korányi Kórház adatai szerint Magyarországon az elmúlt öt évben megkétszereződött az asztmás betegek száma. Az elkövetkező 10-15 évben várható
a tendencia folytatása, ezen belül is növekedőben van az asztmás gyerekek száma. Ez sajnálatosan módon megfelel a civilizált országokban tapasztalt trendeknek. Elmondható, hogy az asztma hatékony gyógyítása Magyarországon
is társadalmi méretű probléma.
Okok
Az asztma oka ismeretlen, de úgy tűnik, hogy a betegség genetikai és környezeti tényezők komplex összejátszásának eredménye.
A gyermekkori asztma gyakran együtt jár atopiával, mely egy örökletes állapot,
mely során bizonyos környezeti allergének hatására túlzott mennyiségű antitest
(IgE) képződik.
Bizonyos oki tényezők, mint a házi poratkák, állati szőrök, pollenek és gombák érzékennyé teszik a hörgőket és asztmás rohamot idézhetnek elő.
Az oki tényezők okozta asztma kifejlődésének valószínűségét járulékos faktorok segítik elő. Ezek: a dohányzás, légszennyezés, vírusos legúti fertőzések és alacsony születési súly.
